Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
A fővárosi önkormányzat újra a kormány asztalára teszi az Európai Beruházási Bankhoz benyújtandó fejlesztési hitel programcsomagját - közölte a főpolgármester csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely hozzátette: abból ötven új trolibusz és ötven villamos beszerzését valósítanák meg, ezzel másfél millió ember közlekedését javítanák, és 19 kerületben állítanának forgalomba új járműveket. Úgy fogalmazott: komolytalanok azok a kormányzati ígéretek, amelyek (...) elhangzanak a főváros fejlesztésével kapcsolatban.
Az 50 milliárd forintos keret több mint kétszeresére érkezett támogatási igény a vállalkozások technológiai megújulását segítő pályázaton, ezért a kormány további 50 milliárd forinttal duplájára emeli az eredeti keretösszeget – jelentette be Varga Mihály a Gazdasági Kabinet ülését követően. A pénzügyminiszter kiemelte: a járvány elleni győztes csata után most a gazdaság újraindításának van itt az ideje, ezért a kormány minden életképes, fejleszteni kívánó magyar vállalkozást támogat az újraindulásban. A felhívásra közel 4500 cégtől érkezett pályázat 105 milliárd forint értékben.
"Péntektől érhető el a Magyar, High-tech és Zöld szuperkonstrukció, amely azért egyedülálló a magyar gazdaságfejlesztés történetében, mert a hazai vállalkozások azonos tartalmú, 70 százalékos támogatásintenzitású felhívásra pályázhatnak, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján működnek. Ezúttal tehát nemcsak a vidéki, hanem a budapesti és Pest megyei vállalkozások is fejlesztési forráshoz juthatnak hatékonyságnövelő fejlesztéseik megvalósításához” – mondta el György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Ma reggel 9 órától megnyílik az úttörő uniós pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére, lényegében eszközbeszerzésére, ami abban különleges, hogy a fejlesztés eredményességétől függ majd a feltételesen visszatérítendő támogatás aránya. Így kapnak tehát ösztönzést a cégek a minél nagyobb hatékonyságra és odafigyelésre a projekt megvalósítása során.
Az eddigi 11,76 milliárdról 7,8 milliárd forintra, azaz egyharmadával vágták a Pest megyei cégek megújuló energiás épületenergetikai fejlesztéseit támogató uniós pályázat keretét, így az eredetileg megcélzott 170-320 cég helyett mindössze 50-110 cég nyerhet támogatást – derült ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből. Emiatt a fejlesztésekkel elérhető gazdasági hatásokat, azaz megcélzott indikátorokat is jócskán csökkentették, igaz az így felszabaduló támogatási keret más pályázatok fejlesztéseit támogathatja.
Megjelent ma reggel a korábban már beharangozott, úttörő uniós pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére, amelynek lényege, hogy a fejlesztés eredményességétől függ majd a feltételesen visszatérítendő támogatás aránya, azaz így kapnak ösztönzést a cégek a minél nagyobb hatékonyságra és odafigyelére a projekt megvalósítása során.
A három év alatt 25 milliárd forintosra megnövelt Kecskemét Fejlődéséért Alapnál 10 milliárd forintos tőkeleszállítást rendelt el a magyar kormány egy friss kormányhatározat szerint és ezzel együtt jóváhagyta, hogy ezt a felszabaduló pénzt áttegyék az újonnan létrehozott Kecskemét Városfejlesztési Alapba. Teljesen átalakult tehát a visszatérítendő uniós forrásokból táplálkozó, az egész országban, sőt a kelet-közép-európai régióban úttörő projektnek számító konstrukció működése, amelynek kereteiről egy júniusi interjú segítégével már beszámolt a Portfolio.
Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.
Jó ötlet lecserélni a vissza nem térítendő támogatásokat hitellel és pénzügyi eszközökkel többek között az agrár- és közlekedési beruházások finanszírozásánál - ezt jelentette ki az Európai Unió bankjának elnöke egy tegnapi brüsszeli eseményen a Bruxinfo tudósítása szerint.
Egyértelműen torzítja a források hatékony allokációját, felerősíti a cégek gyengeségét, így inkább a versenyképesség ellen hatnak a vissza nem térítendő uniós források a magyarországi cégek körében - ilyen és ehhez hasonló kemény kritikákat fogalmaztak meg a Millennium Intézet EU-források magyarországi hatásait körbejáró mai konferenciáján a szakértők. Az ipar helyett a szolgáltató szektorba, illetve az oktatás-képzés területére kellene nagyobb forrásokat csoportosítani, mert azok a gépek, amelyeket mostanában pályázati pénzből vesznek a cégek, néhány év múlva elavulnak, helyüket pedig idővel a robotok úgyis kiszorítják - hangoztatták. Az amortizáció elszámolása komoly veszélyt jelent a több százmilliónyi EU-pénzt elnyert cégeknek, hírek szerint nagy magyar informatikai cégeket is ez vitt mostanra a csőd szélére.
Ha több mint 25 millió forintnyi hitelalapú, vagy részben hitelalapú uniós támogatásból valósít meg egy cég beszerzést, akkor már nem kell lefolytatnia közbeszerzést - derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet frakciótagként kedden nyújtott be a parlamentbe Lázár János. A módosító indítvány tehát tovább lazítja a 25 milliós korlát eredetileg szigorú követelményrendszerét, és ezzel párhuzamosan a versenyjogi okok miatt jogerősen elmarasztalt cégek számára is puhulna a tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" - számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak. Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
